A sztori nagyon egyszerű. A tető felújítás végösszegébe, azaz 9.000.000,- Ft-ba, azaz kilencmillió forintba nem fért bele a háztető hátsó udvarába eső gerendák cseréje. Ez érthető, hisz egy komoly munkáról beszélgetünk, amit olyan előkészületek előztek volna meg, mint a palák leszedése és a hibák mélyebb feltárása.
Az előzetes ellenőrzés során azonban a tetőfedők nem találtak olyan egetverően nagy hibát, így már az elején sem gondolkoztam a gerendák cseréjében, mint inkább az időtálló javításban. Ez költségekben is sokkal kedvezőbb helyzetet teremt és az eredeti megállapodásnak ez is része volt. Sajnos a gerendavégek felújítása időközben szintén azok közé a házi feladatok közé sorolódott, amely részemről került megvalósításra, viszont a végösszegbe masszívan bele lett kalkulálva.
A feladat azonban nagyon nem egyszerű. Meg kellett azt az anyagot találni, amely olyan tartós megoldást biztosít, hogy az én életemben ne kelljen hozzányúlni. A kutakodás eredményes volt. Viszonylag közel (Siófokon) találtam egy céget, amely epoxi műgyantákkal foglalkozik és forgalmaznak olyan anyagokat, amelyek fa javítására is alkalmasak.
Az előzetes tájékozódás messze felülmúlta a várakozásom. Az anyag nemcsak fa javítására alkalmas, de székelykapukat javítanak és tengeri fa hajótestek bevonására is alkalmas, sós víznek is ellenálló összeállításokat is elkészítenek.
Személyesen mentem el az anyagokért és a technikai segítség sem maradt el. Ezúton is maximális köszönet a mugyantak.hu szakértelmének és a csapat hozzáértésenek.
Teszt nélkül sehová!
Több anyagot készítettem elő:
- csiszolatlan és csiszolt új gerenda darabot
- csiszolatlan és csiszolt régi gerenda darabot
Az alapvető eljárásra a következő instrukciókat kaptam:
- alapozás, 30%-os hígított gyantával
- az alapozás megfigyelése, hogy mennyire issza be a régi felület a gyantát
- ismételt alapozó felkenése addig, amíg az anyag nem ivódik be és vékony, de határozott felületet képez
- kikeményedés után (min. 6h, de lehetőség szerint 24h) csiszolás, és/vagy érdesítés
- felhordható, tapadásra is képes UV stabil, záró fűrészporos gyantaréteg kikeverése
- "tömés", akár több rétegben is
- ha a rétegek túlzottan vastagok, vagy nagy repedést kell kitölteni, akkor a száradási és térhálósodási idők figyelembe vételével több réteget is fel lehet vinni
A tesztek elvégzése nemcsak a látszólagos anyagminőségekre koncentrált, hanem arra is, hogy
- hogyan viselkedik az alapozó nélküli felületen a nyers kitöltés
- hogyan viselkedik a "fröccsenés"
- milyen mechanikai eredményekre lehet számítani
- és talán a legfontosabb, hogy mennyire lesz a felület az egyenletlenségből fakadóan ozmózisos (a gélhibákból és a hibás alapozásból fakadóan mennyire képes vándorolni a víz a belső felület felé)
A két anyagtípus véleményem szerint bőségesen reprezentál minden tekintetben. A kisebb darabon (bal oldalt) kialakítottam egy olyan felületet is, amely az zárórétegnek használt térkitöltő anyag lecsurgását mutatta.
Az alapozót bizonyos helyeken higítatlanul, máshol 30%-os hígítással alkalmaztam. Azt olvastam előzetesen, hogy a hígító elősegíti a kipárolgást, ezzel együtt gyorsabb térhálósodást, kikeményedést tesz lehetővé.
Az alapozó fazékideje 40-50 perc közé esett, de mivel nem kevertem ki sokat (13 gramm), ezért ez gyorsan elfogyott.
Az arányokat szigorúan grammra ellenőriztem, hogy a későbbi feladatokban az alkalmazás ne mutasson eltéréseket a tesztekhez képest.
A képen egyébként már az alapozás utáni tesztet lehet látni, de a típusokról és az arányokról bővebben fogok írni.
Az eredmények
Az alapozás beszívódását kiválóan mutatják a képek. A legerőteljesebb alapozás a régi fában értem el. Az új fadarab esetében már kevésbé volt mélyreható a beszívódás. Az utolsó (jobb oldali képen), nem használtam alapozót, ott lehet is látni, hogy csak mechanikai tartás van a két anyag között.
Megtehetjük a helyes következtetést: alapozó mindenképpen szükséges és feltétele a helyes eljárásnak.
A tető gerendái egyébként is "élnek". Reagálnak a nedves és a száraz időkre, a pólusok, a rostok közötti terek kitágulnak és összehúzódnak, ezért a kötés biztonságát az alapozó determinálja.
A vastag (hígítatlan alapozó) arra engedett feltételezni, hogy a térkitöltő és záróréteg nem tapad eléggé az alapozó felületéhez, de ennek egyértelműen az ellenkezője bizonyosodott be. Hibátlan tapadás, nagy mechanikai szilárdság jellemzi a töltést. Attól sem kellett tartani, hogy a fűrészpor és a gyanta elegye nem lesz elegendően átitatott és tixotróp (hajlamos lesz lecsúszásra).
Pozitív eredményekről számolhatok be ebben az esetben is. Nemcsak nagy nyíróerőt bírt ki a töltőanyag, de a fröccsenő darabkák is remekül vizsgáztak mechanikai tapadás tekintetében.
Amire nagy figyelmet kell viszont fordítani, az szinte egyezik a vályogozás módszertanával. Az alapozás után térkitöltő rétegek sűrűségét úgy kell megválasztani, hogy a külső rétegek irányába csökkenteni kell(lene) a fűrészpor mennyiségét, elkerülendő a masszában lévő anyaghiány-buborékokat. Ez megoldható lenne nyomással, de egy gerendavég esetében ilyenre nem lesz lehetőség, ezért a tervem az, hogy a több fokozatban felkent záróréteg utolsó "hagymahéja" már tiszta gyanta lesz, gyors kötéssel.
Összefoglalva
A tesztek tehát egyértelműen kedvezően alakulnak, de a puding próbája az evés. Ha valakinek kísérletezni támad kedve, akkor nosza... én nem szeretnék semmi rossznak elrontója lenni, ezért közkiccsé teszem az alapanyagokat és az arányokat.
Néhány jótanács, mielőtt belemerülsz!
Gondosan olvasd el a műszaki leírásokat és a biztonsági adatlapokat:
Ne kend a kenyérre, nem lesz jó és beteg leszel tőle!
Használj gumit... mármint kesztyűt! Használj védőszemüveget, mg pontos mérleget és mindig tesztelj, mielőtt bármit is csinálsz és azt véglegesnek szánod. Az arányok ugyan a teszthez lettek
Alapozó teszt
10gr SR 5550 epoxi gyanta
3 gr SR 5503 térhálósító
6-24h várakozás szobahőmérsékleten
Zárótéteg teszt
10gr SR 5550 epoxi gyanta
3 gr SR 5504 térhálósító
~12% fűrészpor (de ezt keveréskor már érezni fogod, hogy mit tud az elegy)
6-24h várakozás szobahőmérsékleten